100 éve született Bálint Endre

Bálint Endre a műtermében

Bálint Endre, a modern magyar művészet és az avantgárd egyik legjelentősebb alakja, a XX. század egyik legtitokzatosabb művésze, ma 100 éve született. Titokzatossága sokoldalúságában rejlik. Bálint festő és grafikus volt, de készített objekteket, fotómontázst, kollázst, monotípiát, írt verset, önéletrajzot.

Csendélet – 1946 (Nudelman gyűjtemény)

A száz éve született művész műveiben, álomábráin, motívumain keresztül saját belső tájait festette. Töredelmes őszinteséggel megvalósult művészi önkifejezése szinte önmagát tette azonossá alkotásaival.  Bálint Endre (1914-1986) egyszerre volt újító és hagyományőrző, művészete kerülte az addigi sablonokat, de őrizte a saját hagyományát, sosem felejtette el, honnan indult.

  Cím nélkül– 1948 (Nudelman gyűjtemény)

A harmincas évek végén ifjúként még csak szárnyait bontogatta, aki Chagall, Picasso, Braque nyomdokain próbálgatta saját magát. Szentendrén, Vajda Lajos tanítványaként, kirajzolódik az alkotó fiatal festő, aki 1945 után az Európai Iskolán keresztül Párizsban is bemutatkozott, hogy e munkáin már kiragyogjon kimagasló tehetsége.

  Honvágy – 1959; Séta a temetőben – 1960 ((Nudelman gyűjtemény)

A Rákosi-rendszer félreállította őt. Ekkor születtek a szürrealista látásmód elmélyüléséről tanúskodó alkotásai. 1957-ben elhagyta Magyarországot. Ötéves párizsi tartózkodása alatt új témákkal, új motívumokkal és új műfajokkal gazdagította művészetét.

Cím és évszám nélkül (Nudelman gyűjtemény)

Beérkezett művész lesz, aki a franciákra figyelő festőként éppen Párizsban talált rá saját hangjára, és teremtette meg saját motívumvilágát, Párizsban készültek a művész kollázsai és fotómontázsai is.

 Roueni látomás – 1961 (Nudelman gyűjtemény)

 

Bálint Endre, cím nélkül 1961 (Nudelman gyűjtemény)

Az 1962-es hazatérés után képein másfajta elvágyódásnak lehetünk tanúi: Itt már nem az otthon, hanem a transzcendens felé szárnyal Bálint Endre képzelete.

Szentendre nyolcadik temploma – 1969 (MNG)

Az idősödő Bálint Endre mondanivalója formailag leegyszerűsödött.  Életének utolsó éveiben a művésznek tüdőbetegsége miatt le kellett mondania a festésről, de mindig vigasztalta a hit, hogy életműve túléli őt, így merte kijelenteni, hogy "élek a haláltól".

 Bálint Endre képek a Nudelman gyűjteményt bemutató kiállításon

Kieselbach Galéria, 2011

/Fotók: László Judit/