2014. október 27., hétfő

100 éve született Bálint Endre

Bálint Endre a műtermében

Bálint Endre, a modern magyar művészet és az avantgárd egyik legjelentősebb alakja, a XX. század egyik legtitokzatosabb művésze, ma 100 éve született. Titokzatossága sokoldalúságában rejlik. Bálint festő és grafikus volt, de készített objekteket, fotómontázst, kollázst, monotípiát, írt verset, önéletrajzot.


Csendélet – 1946 (Nudelman gyűjtemény)

A száz éve született művész műveiben, álomábráin, motívumain keresztül saját belső tájait festette. Töredelmes őszinteséggel megvalósult művészi önkifejezése szinte önmagát tette azonossá alkotásaival.  Bálint Endre (1914-1986) egyszerre volt újító és hagyományőrző, művészete kerülte az addigi sablonokat, de őrizte a saját hagyományát, sosem felejtette el, honnan indult.

  Cím nélkül– 1948 (Nudelman gyűjtemény)

A harmincas évek végén ifjúként még csak szárnyait bontogatta, aki Chagall, Picasso, Braque nyomdokain próbálgatta saját magát. Szentendrén, Vajda Lajos tanítványaként, kirajzolódik az alkotó fiatal festő, aki 1945 után az Európai Iskolán keresztül Párizsban is bemutatkozott, hogy e munkáin már kiragyogjon kimagasló tehetsége.

  Honvágy – 1959; Séta a temetőben – 1960 ((Nudelman gyűjtemény)

A Rákosi-rendszer félreállította őt. Ekkor születtek a szürrealista látásmód elmélyüléséről tanúskodó alkotásai. 1957-ben elhagyta Magyarországot. Ötéves párizsi tartózkodása alatt új témákkal, új motívumokkal és új műfajokkal gazdagította művészetét.

Cím és évszám nélkül (Nudelman gyűjtemény)

Beérkezett művész lesz, aki a franciákra figyelő festőként éppen Párizsban talált rá saját hangjára, és teremtette meg saját motívumvilágát, Párizsban készültek a művész kollázsai és fotómontázsai is.

 Roueni látomás – 1961 (Nudelman gyűjtemény)

 
Bálint Endre, cím nélkül 1961 (Nudelman gyűjtemény)

Az 1962-es hazatérés után képein másfajta elvágyódásnak lehetünk tanúi: Itt már nem az otthon, hanem a transzcendens felé szárnyal Bálint Endre képzelete.

Szentendre nyolcadik temploma – 1969 (MNG)

Az idősödő Bálint Endre mondanivalója formailag leegyszerűsödött.  Életének utolsó éveiben a művésznek tüdőbetegsége miatt le kellett mondania a festésről, de mindig vigasztalta a hit, hogy életműve túléli őt, így merte kijelenteni, hogy "élek a haláltól".

 Bálint Endre képek a Nudelman gyűjteményt bemutató kiállításon
Kieselbach Galéria, 2011

/Fotók: László Judit/

2014. október 24., péntek

2014. október 21., kedd

Haute couture az Andrássy útról - 2014 ősz



 
A divatban – mint annyi minden másban – nincs új a Nap alatt. E fotókat ugyan egyetlen üzlet kirakatairól készítettem, de az idei szezon divattrendjéről általánosságban elmondható, hogy a nagy divatcégek (hogy csak az Armani, a Max Mara és a Gucci Andrássy úti butikjával példálózzak) visszatértek a ’60-as, ’70-es évek anyagaihoz és stílusához.
Ismét hódítanak a lágy szövésű mohairből készült pillekönnyű kabátok (a Guccinál baba-kékben, reveres fazonnal és övvel, Armaninál pedig kanári sárgában – amúgy Audrey Hepburn stílusában - az „Álom luxuskivitelben” című filmből, amikor szomszédjával betér Tiffany-hoz) láttam. Őszre divatos szín a szürke minden árnyalata. 

Az Il Bacio di Stile kirakatában fényképeztem a gyönyörű, egyenes vonalú, a legfinomabb ausztrál gyapjúból készült galambszürke kabátot, melynek anyagából, sötétebb szürke bőrrel díszített, különleges retikült is tervezett a Céline divatház. Fotó nélkül ugyan, de a Max Maránál is látható gyönyörű homok színű, pillekönnyű háromnegyedes kabátok (az ’50-es évek stílusában).
A 2014/15-ös őszi/téli szezon nagy slágere a nyírt műszőrmékből készült kisbundák (amúgy a ’60-as évek teddy bear bundájára ’hajazva’ ). Szép példánya az itt látható Trussardi modell. Max Maránál is látható ilyen nyírt szőrme háromnegyedes kabátka, szürke színben.

Az idei szezon kétséget kizáró nagy come backjét az afrikai állatmintás anyagokból készült darabok jelentik. (Hasonló tigris mintás, a tigris szőrére hasonlító anyagból 1972-ben Amerikából kaptam egy nadrágkosztümöt. A kabátja háromnegyedes hosszúságú volt).
 A milánói Larusmiani cég jegyzi azt a fekete-homok színű kockás, vádliig érő gyapjú kabátot, melynek ’ikertestvérét’ 1971-ben csináltattam (fekete szűk, hosszú szárú, kubán sarkú, sevró bőrből készült és Nyugat-Németországból hozott csizmával hordtam…).
 A végére hagytam nagy ’gyengémet’, a cipőt és a hozzá passzoló retikült. A Salvatore Ferragamo együttes maga a tökély és a szépség.

Fotók és összeállítás:
László Judit