Báró Nyáry Albert arisztokrata származása ellenére nem számíthatott rá, hogy nagy vagyont örököl majd, ezért 1845-ben, 17 évesen beiratkozott a pesti jogi karra. Itt csatlakozott a reformpárti Fiatal Magyarország körhöz, ahonnan egyenes út vezetett a forradalmi gondolatokig. 1848 márciusában részt vett a 12 pont szövegezésében, majd önkéntesként csatlakozott a honvédséghez.
Fiatal kora ellenére főhadnagyi rangot ért el, rövid ideig Kossuth hadsegédje is volt. Világos után Itáliába menekült, ahol Garibaldi testőrségének tagja lett. Később a Magyar Légió tagjaként végigharcolta a szárd-osztrák háborút. Ha éppen nem zajlottak hadi események, a modenai és a torinói egyetemen hallgatott történelmet és levéltári kutatásokat végzett.
Számos máig nélkülözhetetlen forrást fedezett fel és publikát a középkori Magyarország diplomáciatörténetéről. A címertannal először csak hobbiként kezdett foglalkozni, de néhány év alatt annyira mélyre ásta magát benne, hogy hamarosan Európa egyik legfelkészültebb heraldikai szakembere vált belőle.
A kiegyezés évében tért haza Magyarországra, ahol részt vett a Magyar Történelmi Társulat megalapításában. Amikor megszületett a döntés Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről, őt kérték fel, hogy egy tudósokból szakmai grémium vezetőjeként tegyen javaslatot az új főváros jelképeire.
Budapest címerét és zászlaját a történelmi hagyományok figyelembe vételével alkotta meg a négy fős testület, amelynek Nyáry mellett Rómer Flóris, Nagy Iván és Horváth Árpád voltak a tagjai. Deklarált céljuk az volt, hogy "amennyire lehetséges, a városok eddigi címerei és színei a múlt iránti kegyeletnél fogva megtartassanak”, így a zászlót Buda ősi vörös-arany és Pest sárga-kék sávos lobogóiból alkották meg. (Akkoriban a román zászlóhoz való hasonlatosság nem volt kérdés, hiszen az egyesített Románia csak 1877. május 10-én jött létre, a vörös-sárga-kék trikolór legfeljebb Erdély színeiként volt ismeretes.)
A címer esetében arra törekedtek, hogy az a heraldika követelményeinek megfelelően minél egyszerűbb legyen, „mi azért is kívánatos, hogy a fővárosi címer alakja, színei és részletei minél jobban és könnyebben emlékezetben tarthatók legyenek”. A Fővárosi Közgyűlés 1873. május 29-én fogadta el a címer- és lobogó-tervet, amit az uralkodó, Ferenc József szeptember 21-én erősített meg. Az új zászlót Budapest egyesítésének napján, 1873. november 17-én húzták fel először.
Nyáry Albert a Magyar Tudományos Akadémia régészeti osztályának elnökeként, a Miláni Tudományos Akadémia és számos külföldi tudományos szervezet tagjaként halt meg 1886-ban. Haláláig büszke volt rá, hogy a fővárosi jelképekkel maradandót alkotott. Úgy gondolta, hogy a címer és a zászló méltón fejezi ki Budapest önállóságát és identitását, egyesítve az alapító városok ősi jelképeit.
1929-ben a trianoni békediktátum után ötlött fel először, hogy a Nyáry-féle zászló színei hasonlatosak Romániáéhoz. Újabb szakértő grémiumot kértek fel a címer és a zászló felülvizsgálatára: Hóman Bálint egyetemi tanárt, Gárdonyi Albert főlevéltárnokot, Csánki Dezsőt, az Országos Levéltár főigazgatóját.
Ők a címeren némi apró korrekciót javasoltak, de nem javasolták a zászló színeinek megváltoztatását. Ennek ellenére a politika másként döntött: az egyébként a székesfőváros önállóságát jelentősen megcsonkító, rossz emlékű 1930:XVIII. törvényben - a Parlament, s nem a Főváros döntésével - mégis a zöldre cserélték a kék sávot a zászlóban.
1945 után rövid ideig ismét használta újra használta az 1873-as jelképeket a kisgazda városvezetés, de a kommunista hatalomátvétel után minden önálló zászló- vagy címerhasználat megszűnt.
Az eredeti trikolórt – középen címerrel ellátva –1989-ben hozta vissza egy immár harmadik szakértői bizottság javaslatára a Fővárosi Tanács. A Ráday Mihály vezette bizottság egyértelműen a Nyáry-féle jelképek visszahozása mellett foglalt állást. Javaslatukat a leköszönő Fővárosi Tanács, majd a demokratikusan választott első Fővárosi Közgyűlés is egyhangú szavazattal erősítette meg. 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés új budapesti zászlóról döntött.
Szerző: Nyáry Krisztián
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése