2012. augusztus 28., kedd

Róma: euró-milliókat "szórnak" a kútba..


A „kúttörténet” leghíresebb jelenete az 1960-as cannesi filmfesztivál fődíját, az Arany Pálmát elnyert „La Dolce Vita”  c. Fellini-film
(Marcello Mastroianni és Anita Ekberg)

Róma egyik leghíresebb látványoságának, a Trevi-kútnak a restaurálása 2,5 millió euróba fog kerülni – közölte az olasz főváros polgármestere, Gianni Alemanno hétfőn a történelmi kútnál.
A városvezető szerint teljes restaurálásra van szükség, mert a díszes építménynek számos olyan része van, amelynek az állapota mára igen törékennyé vált.
A turisták a munkálatok alatt nem dobhatnak pénzérméket a szökőkútba, noha évtizedek óta szokás, hogy babonából aprót hajítanak a Trevi vizébe, hogy visszatérjenek Rómába. Az Édes élet című Fellini-filmklasszikus és annak női főszereplője, Anita Ekberg révén halhatatlanná vált kút mostani formájában Nicola Salvi XVIII. század közepe táján elkészült munkája, amelynek központi szoborcsoportja Neptunuszt és a tritonokat ábrázolja.
A kút neve a tre vie (három út) kifejezésből ered, ugyanis három utca vezet a híres építményhez.

A római Trevi-kút egy hétköznapja
Fotó: Europress/AFP

És a tisztítás közben, víz nélkül
Fotó: FA / MTI/EPA

Fotó: Fabio Campana / MTI/EPA

Forrás: MTI

2012. augusztus 16., csütörtök

Hodorkovszkij írása a "Pussyy Rio" lányokról

A bírósági tárgyalóterem levegőtlen üvegkalitkája, melyben a lányoknak legalább hat órát kell kibírniuk

A Le Monde a minap közölte Hodorkovszkijnak, a Jukosz olajtársaság Karéliában többéves börtönbüntetését töltő volt elnökének a cikkét. 

Az írást a fogoly ügyvédje juttatta ki Párizsba. Hodorkovszkij személyes élményei alapján számolt be arról, milyen a lányok sorsa a bírósági per idején. 

Üvegkalickába zárják őket, akár akváriumba, a forró nyárban, a levegőtlenségben megfőnek. Nincs helyük arra sem, hogy a bírói kérdésekre válaszolva jegyzettömböt tehessenek maguk elé, a térdükön írhatnak, ha egyáltalán kiegyenesíthetik a hátukat. 

Ebben az akváriumban szállítják őket a fogházból a bíróságra, oda és vissza a csúcsforgalomban, napi hat óra hosszat. 

 A rab Hodorkovszij angol nyelvű irása itt olvasható:

Aj Vej-vej az Ernst Múzeumban


Aj Vej-vej a Nagymező utcában
 
Egy rendkívül sokoldalú kínai művész, aki 10 évig fényképezőgéppel a nyakában, New Yorkban „céltalanul csellengett barátaival”. A sajátos helyi társadalmi viszonyok legnagyobb kritikusaként jelenleg  is rendőri felügyelet alatt  tevékenykedik Kínában. Nem utazhat külföldre, s adminisztratív mulasztásra hivatkozva a hatóságok földig rombolták 2011-ben elkészült sanghaji stúdióját:  

2012. augusztus 14., kedd

2012. augusztus 9., csütörtök

Bruni szobor - kritikus hangok

Carla Bruni elnökférje ugyan elvesztette a legutóbbi franciaországi választásokat, azonban egy Párizs melletti kisváros a korábbi First Ladyt hallhatatlanná kívánja tenni. A városka polgármester emlékművet akart neki állíttatni, de aztán egy s más közbejött…

A korábbi elnökfeleség arcvonásait mutató bronz-szobrot emelődaruval szállították a kisváros, Nogent-sur-Marne "Petite Italie" nevű negyedébe..

ahol a szobrot finanszírozó Cogedim ingatlanügynökség belső udvarán áll.

A szoborral a városka tollgyárának egykori olasz származású vendégmunkásnőjének kívántak emléket állítani. A helyi polgármester, aki Sarkozy nagy híve, jó ötletnek találta, hogy az olasz származású, textilgyáros lánya, Carla Bruni legyen ehhez a modell.

Az ellenzék persze ezt éles kritikával illette, aminek hatására aztán az adófizetők pénzéből semennyi se ment a szoborra, melynek 90.000 Eurós számláját Cogedim ingatlanügynökség állta.

A művészne, Elisabeth Cibot-nak, Carla Bruni-Sarkozy arca, keze és lába szolgált mintául alkotása elkészítéséhez, melynek "la Valnurese" nevet adta.

Jelenleg a kétméteres szobrot műanyag lepel borítja. Ha minden igaz, szeptemberre tervezik a leleplezést.

Az esemény a korábbi elnök, Nicolas Sarkozy, felesége nem lesz jelen. "Őt nem hívtuk meg", mondta a kisváros polgármestere, Jacques Martin.

A „Der Spiegel” nyomán

2012. augusztus 8., szerda

„Eladva a Führernek” – a müncheni Haus der Kunst szembenéz a múlttal

Adolf Hitler, Josef Goebbels és Dino Alfieri olasz nagykövet a Nagy Német Művészeti Kiállításon a Német Művészet Házában (Haus der deutschen Kunst) 1939. július 16-án © Zentralinstitut für Kunstgeschichte

Rendkívül tanulságos és izgalmas kiállítás látható a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő müncheni Haus der Kunstban. Abban az intézményben, mely ma egyike Európa fontos modern és kortárs kiállítóhelyeinek, de amely létrehozásával és a megnyitását követő években a hitleri művészetpolitika – ha ilyenről egyáltalán helyénvaló beszélni – fő letéteményese volt:


2012. augusztus 3., péntek

A stockholmi metró-állomások = modern művészetek múzeuma



Stockholm "Modern Művészetek Múzeumával" felérő metrója. Mi meg a fővárosi buszok új színén vitázgatunk, közben bilibe ér a kezünk, ha a svéd álomból felébredünk...



2012. augusztus 2., csütörtök

A negatív gondolkodás boldogabbá tesz?



Tökéletesen egyetértek a tanulmány pszichológus-szerzőjével, Oliver Burkemannal:

„..fogadjuk el a hibáinkat, a bizonytalanságainkat, ahelyett, hogy próbálnánk elmenekülni előlük . Ha jól akarjuk érezni magunkat a bőrünkben, abba kell hagynunk a boldogság kényszeres üldözését.”