2012. március 2., péntek

Frida Kahlo kiállítás - Bécs 2010

...avagy egy asszony mártíriuma, olajban megörökítve...

A Bank Austria Művészeti Fóruma az apai ágon német származású Frida Kahlo (1907-1954) műveiből 2010 őszén rendezett Bécsben egy retrospektítív kiállítást. A mexikói származású sztárjegyekkel rendelkező festőművész mítosza mára világméretű lett. Vele azonosítják a mexikói kultúrát, egyben a feminista mozgalom előfutárának is tekintik. Művészete ma egyrészt bevételi gépezet, másrészt a hollywoodi filmgyártás egzotikus alapanyaga.

Kahlo művészete a két világháború közötti legkomplexebb fejezet, mely a tárgyszerűség és szürrealizmus mezsgyéjén mozog. Művészete és élete valójában egy és ugyanaz. Festményei és rajzai nemcsak testi-lelki szenvedéseinek lenyomata, mely részint congenitalis Spina Bifida-jában, részint pedig fiatalkori életveszélyes buszbalesetében (1925. szeptember 17.) gyökeredzik.

A baleset után ugyan felépült, de nyomorék marad. Első festményeit lábadozása során, kórházi ágyán készítette. E baleset traumáját soha nem "festette ki" magából, és egy életen át cipelte terhét. 1920 táján születtek azok az alkotásai, melyeken önmagát ábrázolja. Ezen képek a reneszánsz festészetére hasonlítanak leginkább.

 
1926 - Önarckép bársony ruhában
1928-ban belépett a mexikói kommunista pártba, ahol megismerkedik a párt egyik vezetőjével, Diego Rivera ismert hazai festőművésszel, akihez 1929. augusztus 21-én férjhez ment.
 
  
1929 - házasság, vagy ahogy Kahlo édesanyja jellemezte ezt:
"A galamb és az elefánt viszonya"

Diegoval való esküvője után, aki mexikói származására igen büszke, elkezd sokat adni külsejére. Szívesen mutatkozik színes népviseletben. Öltözködésére nagy hangsúly fektetett. Ruháit és ékszereit napi hangulatának függvényében, egymással teljes harmóniában válogatta össze.



1932 - fotó
1932 - Diego Rivera
1933 - a házaspár
1932 - Mexikó és az USA határán
1933 - Önarckép "nagyon csúnya" (mozaik), közös munka Diego Rivera-val
Ebben az időben férjével együtt támogatták a mexikói száműzetésben élő Trockijt, akinek 1937-ben a művésznő a Coyoacán-ban lévő "Kék Ház"-at lakhatásra átengedte. Ekkor rövid viszonya is volt vele.

Trockij
A "Kék Ház"
A festmény, amit Frida önmagáról festett és Trockijnak ajándékozta
/a feleség a képet nem vitte magukkal/
 
1939-es fotó Fridáról
1939-Önarckép papagájjal (Louvre)
Diego Rivera 1939. novemberében elvált feleségétől, aki efölötti bánatában rövidre vágatta  haját.

Frida a válás után visszavonult a "Kék Ház"-ba és alkoholba, szerelmi viszonyokba és a festészetbe ölte bánatát.  


1939 - A válás fájdalma
E kettős, meghasadt szívű Frida-kép Kahlo főműveinek egyike. A jobboldali Frida a szív verőerével összekötött kis medált tart a kezében, melyen a férj gyerekkori fotója látható. A baloldali Frida e képet a kezében lévő ollóval elvágja.

Trockij meggyilkolását követően Kahlot is meggyanúsították. Volt férje kiállt mellette és 1940. decemberében másodszor is feleségül vette.
Az 1940-es években önarcképei expresszionisták. A semleges pillantás helyett a "tekintélyelvű szem" lesz a domináns, ahol Frida szent figuraként jelenik meg e képeken, akinek kisugárzásától földi lény nem menekülhet.
1940 - Önarckép tövislánccal és kolibrivel
E kép a házaspár válása után készült. A tövislánc a nyakába fúródik, tekintete merev és önbizalma elvesztéséről árulkodik

1939 - Önarckép tövislánccal
1942 - Önarckép

1943 - Önarckép majmokkal
Frida a képzőművészeti egyetem professzora volt ekkor, akinek négy tanítványa volt. Őket ábrázolja - nem éppen hízelgő módon - a négy majmocskával e képen.

Kiállításrészlet
 1944 - A széttört oszlop
Férje állandó hűtlensége miatt lelkileg szenved az egyedülléttől, fizikailag pedig a Spina Bifidatól és fiatalkori buszbalesetének következményeként törött csigolyáitól. A testébe vert tűk a spanyol nyelvben a "megcsalatás" pedig szinonimái

 
Kiállításrészlet
1943 - Ölelés

1944 – „Sin Esperansa(Reményvesztetten)

1945- Önarckép kutyával
Fiatalkori buszbalesete miatt élete során hat ízben műtötték a gerincével.

 
 1946 - Bátorság
Egy nehéz gerincműtét után vasfűző viselésére kényszerül. A képen a kezében lévő zászló felirata: "Remény fája, maradj erős!"

 
Kórházi ágyán
 
 1948 - Önarckép
A képet fizetség gyanánt készítette fogorvosának, aki az idő tájt hozta rendbe teljes fogsorát, és akitől elnézést kért, hogy ilyen "kesernyés" arcképet sikerült festenie, de "mostani lelkiállapotomot ez tükrözi" írta a kép hátuljára.

 
  1949 Keserű könnyek
A férjnek Maria Félix nevű színésznővel folytatott viszonya idején készült ez az önarckép.  A festmény első tulajdonosának felesége, aki Fridával jó barátságban volt, mondta el: "Mikor e szomorú tekintetű, haját a nyaka köré tekerő  síró Fridás önarcképet megláttam, könnyek szöktek a szemembe".

Frida Kahlo 145 festménye közül 60 önarckép. Ezek mindegyikén ez a szöveg olvasható: "....hogy ne felejts el...."
 
1951 - Frida galambbal
1951-ben véglegesen tolószékbe kényszerítette betegsége. Egyik lábát 1953-ban amputálni kellett.

Utolsó művek
Frida Kahlo utolsó festményei már nem oly részlet gazdagok, mint voltak a korábbiak.

 
Sztálin - büszkén ül Frida a hatalmas méretű Sztálin-portré előtt.
A kép vibrálóan színes, egyben nyugtalanító is. Frida erős fájdalmainak enyhítésére alkohol és gyógyszerek keverékével próbálja csillapítani, aminek persze meg is lett a hatása...
 
 1953 - Utolsó önarckép
E kép elmosódott és egymásba folyó/mázolódó festésmódja Kahlo alkoholizmusának és a nagy mennyiségben szedett erős fájdalomcsillapítóknak eredménye. A képen férje képmása van a mellén, a jobb felső sorakban pedig a férj és Frida arcvonásai mosódnak egybe. 

Egyik lábát 1953-ban amputálni kellett. 1954. július 13-án tüdőembóliában hunyt el. Sokan öngyilkosságra gyanakszanak. Tény, hogy Diego Rivera nem engedélyezte a holtest felboncolását.
Frida Kahlo és a szürrealizmus

A kiállítás a kronológikus sorrendtől elszakadva, külön részben mutatja be Frida Kahlon 1930-as évektől készült szürrealista alkotásait. Itt a Cadavres exquis-től befolyásolva a spontán kollázstechikát ötvözi a szürrealizmussal. Frida e kompozíciói belső világának ikonszerű sokoldalúságából fakadnak. Szürrealista csendéletei nem merülnek ki gyümölcsök ábrázolásában. borzasztóak és egyben humorosak. Ezek "Memento Mori"-ként foghatók fel.
 1932 - Sorscsapás
Az 1932. július 1-i vetélés miatt Frida a Detroit-i Henry Ford Hospitalba kerül, ahol a kórházi ágyon folyamatosan sírógörcsöket kap. A vörös szálak köldökzsinórként veszik körbe őt. Ezzel mintegy utalva az elvesztett kisbabára, ugyanakkor szexuális túlfűtöttségét a csiga és a virág szimbolizálja. A háttérben látható sivár ipari táj, mely mintegy körbe lebegi Fridát, a kétségbeesés és a magára hagyatottság érzésének benyomását csak tovább erősíti.



1944 - Az Élet virága
A testi szerelem és a megtermékenyítés misztériuma hódolata rejlik e képben.

 
A Föld gyümölcsei
E kép is többértelmű. A gyümölcsök piros húsa egyrészt Frida testi sebeire utal, másrészt viszont erősen erotikus értelmet is kap a gyümölcsök és a zöldségek keveréke, mely hátteréül a sivár, felhőkkel borított ég szolgál.

 
A Nap és az Élet
E kép első ránézésre növényekről szól. Ha jobban megszemléljük, láthatjuk, miként süt belőle a szexualitás, mely előterében az izzó napkorong helyezkedik el. A Nap mögött az egyik növény csírájában egy síró embrió tűnik fel, mely Frida gyerek utáni hiába való sóvárgását szimbolizálja.

 
1949 -Abszolút szerelem
E képet, melynek középpontjában Yi és Yang, Hold és Nap,Kagyló és Csiga, azaz a Férfi és a Nő a fő motívuma, és ami Frida Kahlo művészetének vezérmotívuma volt, férje 58. születésnapjára készítette. .

A grandiózus, egyben számomra megrendítő bécsi retrospektív kiállításon Kahlo 60 festménye, 80 rajza és 20 személyes tárgya látható. Ezeket egészíti ki Cristina Kahlo (Frida unokatestvére) számos fényképe. Frida Kahlo főműveiből összeálló bécsi kiállítás zöme mexikói, kisebb része pedig amerikai magángyűjteményekből származik. Frida Kahlo képeiből Európában elvétve akad csak, így ez a bécsi kiállítás valódi kuriózum volt. Mivel nem hiszem, hogy e tárlat valaha is eljut Budapestre, ezért készítettem ezt az összeállítást. 

és aki a tárlaton végigvezetett…
 Bécs: 2010. szeptember 1.- december 5.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése